Az idegen szavak: előnyök, hátrányok; s szükségtelen használatának okai
█ AZ IDEGEN SZAKSZAVAK ALKALMAZÁSÁNAK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI
A magyar orvosi szakírás sarkalatos pontja az idegen szavak használata. Sokan vélik helyénvalónak az idegen kifejezések, kivált a görög–latin orvosi nevezéktanok használatát, sőt hangsúlyozzák is, hogy hagyományosak. Mások a magyar szavak használata mellett törnek pálcát. Bárhogy is vélekedjünk, az alapelvben mindenki egyetért: egyik sem zavarhatja a megértést. A lényeges szempont ebben is annak mérlegelése, hogy milyen közlési céllal hozzuk létre a szöveget.
Előnyök. Az idegen szakkifejezések pontosan és nemzetközileg egységesítve fejezik ki az általuk megtestesített szakfogalmat; ez a legnagyobb előnyük. Sokat közülük gyorsabban megértünk, mint a magyar megfelelőiket: részben hagyomány szerint – ilyenek a görög–latin szakszavaink –, másrészt mert elterjedtek az angol és a hazai szakirodalomban is, megszoktuk a használatukat. Az effélék a régen meggyökeresedett görög–latin szakszavak és a mostanában alkotott új fogalmak, az újonnan felfedezett molekulák és más nevek angol szakkifejezései. Egyszer-egyszer, ha a magyar szakszó sokszor fordul elő, színesíthetik is szövegezésünket.
Hátrányok. Az idegen köz- és szakszavak szükségtelen használatának több árnyoldala van. Szükségtelen a használatuk akkor, amikor az idegen szót/fogalmat magyar szakszóval is tökéletesen kifejezhetjük. A leglényegesebb hátrányok a következők:
– A szükségtelen idegen szavakkal kevert írás nehezebben érthető, mit több, félreérthető, és nehezebben megjegyezhető is: az új idegen szavakat ugyanis nehezebb megjegyezni, mint a magyarokat.
– Magába hordozza a hibás fogalmazás veszélyét: mindennapi jelenség a helytelenül használt idegen szó. Az idegen szót nem elég érteni, tudni kell, hogy tényszerűen mit jelent. Igazából a fogalmat kell megérteni, amelyet sokszor egy idegen kifejezés elhomályosít. Ez az idegen kifejezés lehet közhasználatú, de szakszó is, amelyről csak akkor derül ki, hogy nem pontosan körülhatárolt, vagy nem is tudjuk, hogy ténylegesen mit jelent, amikor magyarra akarjuk fordítani, magyarul akarjuk mondani.
– Szürkítheti a magyar nyelv sokszínűségét: az idegen szavak közül, nem is egyet, sokféle jelentésben használunk, például információ/informál, kommunikál. Ezek helyett megannyi magyar szóval lehet színesíteni írásunkat.
Egy példa: Így kommunikálták a hallgatóságnak (tájékoztatták a hallgatóságot). Hogyan tudjuk kommunikálni a vásárlók felé (meggyőzni a vásárlókat). Reggel találkozunk, és megkommunikáljuk (megbeszéljük). Segíti a sejt–sejt kommunikációt (elősegíti a sejtek közötti érintkezést). Az ígyezés egyfajta izgulásból, kifejezési nehézségből, kommunikációs zavarból eredhet (beszédzavarból). …mivel a köznéppel csak a nemzeti nyelveken lehetett kommunikálni (szót érteni). A műveltség mai felgyorsult áramlása, a kulturális kommunikáció most sok további lehetőséget nyújt új… (a kultúra terjedése). …az orvosi kommunikáció területei, eltérő regiszterek… (az orvosi kapcsolódások területei). Stb.
– Az idegen szavak a tudományos közleményekben hajlamosítanak az „angolos” fogalmazásra, a többé-kevésbé angol szerkezetű mondatok írására. Ebből aztán gyakran keletkeznek zagyva, sem nem angol, sem nem magyar, hanem valamilyen öszvér nyelvi mondatok, bekezdések; ezt nevezzük „angomagy” mondatszerkesztésnek (Bősze Magyar Orvosi Nyelv 2011:88) (l. oldal). Ilyenek különösen fordításoknál gyakoriak.
– Hátrányos az is, hogy a szükségtelen idegen szavaktól hemzsegő írások tévesen az orvosi nyelvünk szegénységének, elmaradottságának képzetét kelthetik. Hiányos ugyan a magyar orvosi nyelv, hiszen sok szakfogalomnak még nincs magyar megfelelője, de annyira semmi szín alatt nem, hogy a szakszöveg idegen szavakkal legyen tele.
– Magyar szakszöveg keverve az idegen szavak sokaságával visszatetsző: elvész a tömör, zamatos magyar szövegezés.
Végeredményben a magyar szakszavakkal, szakfogalmakkal is kifejezhető, azaz a szükségtelenül használt idegen szakszavaknak az orvosi–biológiai szövegekben, beleértve a tudományos közleményeket is, több a hátrányos, mint az előnyös oldala. Az idegen szavak kiirtása mégis túlzott törekvés: van helyük pontosításra, egységesítésre, például zárójelben megadva a magyar szakszót követően.
A magyar írásmód számos előnye kötelességünké teszi, hogy a biológiai-orvosi szakszövegeket magyarul írjuk. A magyarul írt tudományos munkák (közlemények, szak- vagy tankönyvek) semmivel sem érnek kevesebbet az idegen szavakkal teletűzdelteknél, ugyanakkor tetszetősebbek és könnyebben is érthetők.
Az özönlő angol orvosi-biológiai szakszavak, szakkifejezések magyarítása szakmánk mai nyelvújítása, ez közös feladatunk, hiszen magyar orvostudomány csak és kizárólag magyar orvosi nyelven lehetséges.
█ AZ IDEGEN SZAVAK GYAKORI, SZÜKSÉGTELEN HASZNÁLATÁNAK LEGFONTOSABB OKAI
Az idegen szavakkal kevert magyar beszédnek, a felesleges idegen kifejezések, szavak rohamos terjedésének, unos-untalan használatának a nyelvünket veszélyeztető okokon kívül más magyarázata is van. Ezek a következők:
|
Figyelmetlenség |