A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, előzmények, célok, első kiadványok
█ A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
A Magyar Tudományos Akadémiát a magyar nyelv fejlesztésének és kutatásának a szándéka hívta életre. Létrejöttének körülményeit ismerve érthető csak meg ennek a korszakos jelentőségű intézménynek a szóban forgó feladatvállalása, szerepköre, egyszersmind máig ható, a magyar nyelvvel és társadalommal összefüggő, kezdettől fogva vállalt felelőssége. Az Akadémia megszületése ugyanis annak a nemzetpolitikai fontosságú folyamatnak volt szerves része, amelyet a magyar történelemben a felvilágosodás, a nemzetté válás, a nyelvújítás és a reformkor szavakkal szokás fémjelezni (Kiss Jenő).
Az Akadémia létesítéséről az 1825-ös országgyűlés határozott. Széchenyi 1826-ban „kötelező levelet” (kötelezvényt) írt az Akadémiának, s ebben egyebek mellett ez áll: „ezen magában álló, s maga által kormányozandó csupán tudományos intézet, semmi más intézetekkel soha össze ne köttessen, hanem ártatlan tudományos foglalatosságait királyom és hazám egyesített javára, és csak arra magában csendesen folytatgassa” (Széchenyi pesti tervei 6). I. Ferenc király 1827-ben, az 1827. évi XI. törvénycikkben („A hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”) hagyta jóvá az alapítást.
Az Akadémiát kezdetben Magyar Tudós Társaságnak nevezték, mai nevén (Magyar Tudományos Akadémia) 1860-tól, az akkori új alapszabály életbe lépése óta hívják
Már az 1827. évi 11. törvénycikk, amely „A hazai nyelv mívelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli, úgy kezdődik, hogy: a karok és rendek gondoskodása a hazai nyelvnek nemcsak terjesztésére, hanem a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére is irányul (Magyar Törvénytár 1740–1835. 445), márpedig a tudományok nyelvének művelése a tudományok művelése nélkül elképzelhetetlen.
A Magyar Tudományos Akadémia első kiadványai:
1831: Orvosi Tár (az első magyar nyelvűorvosi folyóirat);
1832: A’ magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (az Akadémia első normatív munkája, amely a nyelvi egység szempontjából fontos volt), Magyar-deák és deák-magyar Orvosi szókönyv;
1834: Mathematikai műszótár, Philosophiai műszótár;
1834–1844: Tudománytár;
1835: Német-magyar zsebszótár;
1837: Első oktatásra szolgáló kézikönyv;
1838: Magyar tájszótár és Magyar-német zsebszótár;
1838-tól: Régi Magyar Nyelvemlékek (nyelvemléksorozat);
1840: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utólsó század alatt;
1840–: Magyar Academiai Értesítő;
1841: Az állat-ország fölosztva alkotása szerint alapul szolgálandó az állatok természetleirásához s bevezetésül az összehasonlító bonctanhoz;
1843: Törvénytudományi műszótár Német-magyar zsebszótár, Természettudományi szóhalmaz;
1846: A magyar szókötés, A magyar szókötés szabályai, A’ magyar nyelv rendszere;
1847: Légtüneménytan ’s a’ két Magyarhon égaljviszonyai ’s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra;
1855–: Magyar nyelvészet;
1858: Német-magyar tudományos műszótár;
1862–: Nyelvtudományi Közlemények;
1862–1874: A magyar nyelv szótára I–VI.;
1870–1949: Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből;
1872: Magyar Nyelvőr (Szarvas Gábor).
Összegezve: Az Akadémia 1825-ben létesült Magyar Tudós Társaság néven. Magyar Tudományos Akadémiának 1860-tól hívják. Az Akadémiát a magyar nyelv művelésére hozták létre, ám tevékenysége hamarosan kiterjedt a tudományok és művészetek egész területére.
Ma az MTA osztályok szerint dolgozik, ezek tagjai az akadémikusok. Az osztályok bizottságokat hoztak létre. Az MTA köztestületét az MTA doktora címet viselők alkotják.
__________________________________