Az idegen szavak írása alapvetően attól függ, hogy a szavak latin vagy nem latin betűsek-e. A nem latin betűs szavak a magyar nyelvben nem ismert és nem is értelmezhető betűkből állnak (görög, japán, kínai, cirill stb. betűk). Ezek nem építhetők be nyelvünkbe, ezért az ilyen szavakat (közszavakat, tulajdonneveket, orvosi szakszavakat stb.) átírjuk a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből és nem más nyelv közvetítésével. Néhány idegen, nem latin betűs nyelvből – elsősorban a görög ábécéből (α, ß, ð stb.) – származó betűt nyelvünk mégis megtartott; ezeket az orvosi nyelvben többnyire tartozékbetűként alkalmazzuk. Hasonlóan megmaradtak a római számok is néhány szerkezetben; ilyenek az orvosi nyelvben is előfordulnak.
___________________________________________________________________
szürke tábla
Az átírás szabályait részleteiben nem ismertethetjük – ezeket kiadványok tartalmazzák –, csupán néhány, az orvosok, biológusok számára is szükséges ismeretet említünk:
• Átíráskor az idegen hangokat, betűket vagy azokat együtt, a forrásnyelvi formájukban helyettesítjük magyar hangokkal és az ezeknek megfelelő betűkkel (orvosi példákmecset, szamovár, tájfun).
• Az átírás a szó magyar kiejtését követi, vagyis nem betűt helyettesítünk betűvel (betűhív átírás), hanem a az idegen szó kiejtésének megfelelően választjuk a betűket – az írásban a kiejtést tükröztetjük. Helytelen a nemzetközi átírási rendszerek szerinti írásmód.
• Ebből következik, hogy a szavakat a helyettesített betűk hangértéke szerint ejtjük.
• Lényeges: az átírt szónak alkalmazkodnia kell a magyar helyesíráshoz, legyen könnyen kiejthető és amennyire lehet, emlékeztessen a forrásnyelvi szóformára.
Előfordulnak szabálytalanul átírt, de már meghonosodott szavak; az ilyeneket továbbra is hagyományos formájukban írjuk (Anyegin, más példa?).
____________________________________________________________________________
A latin betűs idegen orvosi szavak helyesírási szabályait két részre bonthatjuk: az egyszerű és összetett idegen orvosi szavak, valamint az idegen orvosi szószerkezetek írásszabályaira.
█ AZ EGYSZERŰ ÉS AZ ÖSSZETETT IDEGEN ORVOSI SZAVAK ÍRÁSSZABÁLYAÍ
AZ IDEGEN ORVOSI SZAVAK ÍRÁSA
Az egyszerű és az összetett idegen orvosi szakszavakat is háromféleképpen is írhatjuk:
• a már köznyelvi jövevényszóvá váltakat kizárólag magyarosan (baktérium),
• a szaknyelvi jövevényszavakat magyaros (fonetikus) vagy idegen, a forrásnyelv szerinti írásmóddal,
• a nem elterjedteket pedig csak idegenesen.
Megjegyzés: A forrásnyelv a szó/kifejezés származási nyelve (infectio – görög–latin; follow up – angol). A görög–latinból átvett angol szakszavaknál is a görög–latint tekintjük a forrásnyelvnek (infectio nem pedig infection). Ezt az elvet követjük a két nyelvben egyformán írt szavaknál is (a hepatitis görög–latin szakszó jóllehet angolul is hepatitis).
A magyaros írásmód szabályai. Az orvosi idegen szavak magyaros írásmódjánál a hangjelölés szabályait követjük, a szavakat kiejtésüket tükröztetően írjuk (mikroszkóp, izotóp, hisztamin, digitális), következésképpen jelöljük az alapszó magánhangzójának kiejtés szerinti megnyúlását is (incurabilis/inkurábilis, incretio/inkréció). (l. oldal) Nehézséget a ch, az x, a qu és a kettőshangzók írása okozhat.
• A ch-t, ha h-nak ejtjük (a h-val kezeljük azonos értékben), kiírjuk (mechanika, technika), ha más hangértékű, szokásosan átírjuk (csekk és nem check).
• Az x írásmódja szintén a kiejtésétől függ: a ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk (oxigén, excretum [exkrétum], excízió), ritkán ksz-szel átírjuk (eksztázis); a gz-nek ejtett x-et rendszerint gz-re változtatjuk (egzakt, egzisztencia), az orvosi szaknyelvben azonban legtöbbször megtartjuk (exogámia, exanthema, exocrin).
• A qu betűegyüttes helyett kv-t írunk a jövevényszavakban (antikvárium, kvalitás, kvantitatív).
• Az ae helyett az é, az oe helyett ö a megfelelő írásmód.
A magyarosan írt idegen szavak toldalékolásának, képzésének és az elő-, utótagok csatlakoztatásának helyesírási szabályai megegyeznek a magyar szavakéval.
Az idegen (a forrásnyelv szerinti) írásmód szabályai. Az idegen írásmóddal írt orvosi szakszavakban is megtartjuk a magyarban nem használatos mellékjeles betűket (ở, ắ, ậ, ẽ, ǐ, ň, ğ, ä stb.) (Pelger-Huët-anomália). Ha a szövegben nem tudjuk a mellékjeles betűt megjeleníteni, az alapbetűt írjuk (Huët helyett Huet). Ez elfogadott szükségmegoldás; a szó kiejtés szerinti átírása helytelen (Huët helyett nem írhatunk Üe). Kivételnek csak a nemzetközileg elfogadott helyettesítések számítanak: Þ → th, ŋ → ng, œ → oe, ß → ss, æ → ae, ð → dh, øə → oe; azaz például az øə helyett oe-t írhatunk.
Felemás (öszvér, kevert, hibrid) írásmód. A kétféle – a magyar és az idegen – írásmódot egyetlen idegen szóban sem szabad keverni. Az ilyen keveredésekből származó un. öszvér- (felemás, kevert, hibrid-) szavak előfordulása a magyar tudományos írás egyik leggyakoribb súlyos helyesírási hibája. Szóösszetételben óhatatlanul előfordul a szóösszetételi tagok kétféle írásmódja: egyik idegenes, a másik magyaros (papillomavírus). Az ilyenek nyelvtanilag ugyan nem hibásak, mégis – ha lehet – kerüljük el őket. Egy-egy szóösszetételi tagon belül azonban ezekben sem nem a kétféle írásforma.
A felemás írásmód formái:
Egyetlen egyszerű szóban keverednek a Helyes Helytelen
magyarosan és az idegenesen írt elemek
blastema blastéma
blastogen/blasztogén blastogén, blasztogen
dysgenesis/diszgenezis dysgenezis, disgenezis, dyszgenesis, dyszgenezis,
dysgeneticus/diszgenetikus dysgenetikus, dyszgeneticus, disgeneticus,
diszgeneticus, disgenitikus
cysta/ciszta cyszta, cista
haematocrit/hematokrtit hematocrit/haematokrit (az ae is változik)
A görög–latin szótőhöz magyarosan írt fractionál helyesen: frakcionál
képző társulása differentiationálás helyesen: differenciációnálás
A magyarosan írt idegen szó diagnoszticus helyesen: diagnosztikus
idegen toldalékolása glikolisal helyesen: glikolizál
A magyaros és az idegenesen írt differentialdiagnosztika helyesen: differenciáldiagnosztika
szóösszetételi tagok társítása differenciáldiagnostica helyesen: differentialdiagnostica
trombózisprofilaxis helyesen: throbosisprofilaxis
Nyelvtanilag nem hibás felemás szóösszetételek – lehetőleg ne alkalmazzuk őket
A magyar és magyarosan írt idegen daganatnekrózis helyesen: daganatelhalás
szóösszetételi tagok kapcsolása
A magyar és az idegenesen írt vastagbélpolyp helyesen: vastagbélpolip
szóösszetételi tagok egyesítése gyomorstenosis helyesen: gyomorsztenózis
(a gyomorszűkület megfelelőbb)
AZ IDEGEN ORVOSI SZAVAK TOLDALÉKOLÁSA
Az egyszerű és az összetett idegen orvosi szakszavak toldalékolása attól függ, hogy a végződésük a magyar nyelvben megszokott vagy szokatlan hangértékű.
Megszokott hangértékű betűre végződő idegen szavak
Ezek toldalékait mindig közvetlenül kapcsoljuk, akkor is, ha a szakszót idegenesen írjuk (mikroszkóp, mikroszkópos, mikroszkóposan, mikroszkóppal, mikroszkopikus, izotópot, izotóppal, izotópos, digitális vizsgálat, digitálisan, hirsutismusos, fascicularist, excretumot, exkrétumot, retinoblastomaproteint, dopaminreceptorok).
Kiegészítések:
A -val, -vel és -vá, -vé rag v-je teljesen hasonul a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre (x, w) vagy betűkapcsolatra (ch, cz stb. [régies betűk]) végződő idegen szavak utolsó kiejtett mássalhangzójához (heteroduplex – heteroduplexszel, heteroduplexszé; megahertz – megahertzcel Bachhal ). Az sz-nek ejtett s-végű idegen szavakhoz sz-t írunk (hepatitis [ejts: hepatitisz] – hepatitisszel nem hepatitissel).
A toldalékot egybeírjuk az olyan idegen szavakkal is, amelyek kiejtése eltér a magyarban szokványos betűt tükröztető írásától, de az utolsó betűje a magyarban megszokott hangértékű, azaz kimondjuk annak megfelelően (catgut [állati szövetből készült varróanyag] – kiejtés: ketgöt [a szóvégi -t betűt kimondjuk]). Ilyeneknél a toldalékot a kiejtés, az utolsó betű hangértéke szerint választjuk (a catgut betűt tükröztető kiejtése catgut lenne, de ketgötnek ejtjük, ezét catgutöt, illetve catguttel nem pedig catgutot, catguttal formában toldalékoljuk).
Az orvosi nyelvben az ae végződésű idegen szavak olyannyira gyakoriak, hogy – megállapodás szerint – az ae végződést már nem tekintjük idegennek; következésképpen az ae végződésű idegen szavak toldalékait egybeírjuk (excisio vaginaet végeztek).
Közvetlenül fűzzük a toldalékot az y-ra végződő szavakhoz is; akár i-nek, akár j-nek ejtjük az y-t (gynecologyt, cowboyt orvosi példa).
Szokatlan hangértékű betűre végződő idegen szavak
A néma betűre vagy szokatlan betűcsoporttal végződő szavakhoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot (curettage-t végeztek [a curettage – ejtsd küretázs – szó a magyarban idegen betűszerkezettel végződik], curette-t végeztek [a curette – ejtsd küret – néma betűvel fejeződik be]).
Kiegészítés: A -val, -vel és -vá, -vé rag v-je a néma betűre vagy szokatlan betűcsoporttal végződő idegen szavaknál az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul (curette-tel).
Magánhangzó rövidülés, megnyúlás. Az idegen szavak szóvégi (az utolsó szótag) magánhangzója rövidülhet vagy megnyúlhat a toldalékoláskor. Ez attól függő, hogy a szótőhöz magyar toldalékot vagy idegen képzőt kapcsolunk – idegen rag és jel nem ismert.
Magyar toldalék
Ha az idegen, akár magyarosan, akár idegen írásmóddal írt szavakhoz magyar toldalékot kapcsolunk, a szóvégi a, e, o és ö kiejtésbeli megnyúlását az írásban is jelöljük, avagy ha a szóvégi magánhangzó eleve megnyúlt, azt megtartjuk. Az ae végződésű szavakban a szóvégi megnyúlás nem érvényesül, mert a szóvégi ae-val jelölt, de már kiejtésében é-ként megjelenő magánhangzó önmagában is hosszú.
Magyarosan írt idegen szavak: limfográfia, limfográfiát, limfigráfiával, limfográfiás
excízió, excízióval, exciziót, excíziós
Idegenesen írt szavak: gonadoblastoma, gonadoblastomát, gonadoblastomák, ganadoblastomáról
lymphocyta, lymphocytás, lymphocyták, lymphocytákat
vesicula, vesiculák, vesiculákban; viraemia, viraemiát, enucleatio, enucleatiót
Megjegyzés: Az idegenesen írt szavakban csak a szóvégi magánhangzó nyúlik meg, a szóközi a toldalékoláskor sem.
neutropenia, neutropeniás, neutropeniát nem: neutrópéniát
membrana, membranát, membranában nem: membránában
laparotomia, laparotomiát, laparotomiával nem:laparotómiával
Idegen képző
Az idegenesen írt szavakkal társított idegen képzők írásában (l. oldal) nem jelöljük a szóvégi a, e, o és ö kiejtésbeli megnyúlását, mivel az ilyenforma szavak a forrás- és nem a magyar nyelvben alakulnak ki.
abdominalis nem: abdominális vertebra, vertebralis (tályog) nem: vertebrális
vesica, vesicalis (elváltozás) nem: vesicális vagina, vaginalis (szülés, műtét) nem