|
Mozaikszavak és rövidítések az orvosi nyelvben
Az élettudományok, így az orvostudomány és a biológia szakszavait, fogalmait lépten-nyomon betűszókkal jelöljük, kivált a molekulák, az eljárások, a beavatkozások és a fogalmak neveit, hiszen ezek négy-öt vagy még többszavas nevek, szakkifejezések is lehetnek. A szórövidítések sem kivételesek, a szóösszevonások azonban már jóval ritkábbak. A mozaikszavakat és a rövidítéseket együttesen szócsonkításoknak nevezhetjük; ezekkel hosszú neveket, fogalmakat stb. váltunk ki, ezért egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik az írott és, a mozaikszavak használatával, a mondott szöveget is. Ám, ha ezeket túl gyakran és nemcsak a nevekre, fogalmakra alkalmazzuk, épp ellenkezőleg: zűrzavar, érthetetlenség lesz a következmény.
█ MOZAIKSZAVAK
A mozaikszó a betűszók és a szóösszevonások együttes neve; azt tükrözi, hogy mindegyik a többtagú szóalakok (összetett szavak, szószerkezetek) elemeit (mozaikjait) tartalmazza. Lehetnek tulajdonnévi és közszói eredetűek. __________________________________________________________
szürke tábla
A mozaikszavak formái:
Betűszók Az összetett szavak, a szószerkezetek vagy a többszavas nevek tagjainak kezdőbetűiből kialakított szavak.
A betűszókat mindig egybeírjuk; sem a betűk közé, sem utánuk nem teszünk pontot. Ezeket betűejtéssel mondjuk és nem a teljes alakjukban (DNS [dé-en-es és nem dezoxiribonukleinsav]), vagy összeolvassuk a betűket (ENSZ [Egyesült Nemzetek Szövetsége, kiejtve ensz]). A névelőt és a toldalékot is a betűejtésnek megfelelően választjuk (MTA [em-té-a és nem Magyar Tudományos Akadémia], az MTA [nem a MTA] és az MTA-ban [nem a MTA-án – a Magyar Tudományos Akadémián mintájára]). A tulajdonnévi magyar és idegen betűszók minden betűjét nagybetűvel írjuk, a többjegyűeket is (MNOT [Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága], WHO [World Health Organization], MOTESZ [Magyar Orvosi Társaságok Szövetsége]). A nagybetűs írásforma a melléknévképzős származékokban is megmarad (MTA-i kiadvány, MNOT-s kiadvány, ENSZ-beli). A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, ugyanis kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek (tbc [tuberkulózis]); egy-egy mégis, hagyományosan nagybetűs (TDK [tudományos diákkör]).
Ritkán, a közkeletűvé vált közszói betűszót írhatjuk a kiejtésüknek megfelelően, ún. betűző írásmóddal (tébécé a tbc helyett); ezekhez nem kötőjellel, hanem közvetlenül illesztjük a toldalékot és az utótagot is (tébécés, tébécét, tébécéfertőzés). Még kivételesebb a hagyomány szerinti másként írás (taj [társadalombiztosítási azonosítójel], tajban, tajkártya [társadalombiztosítási azonosítójel-kártya]).
A betűszókhoz a toldalékokat és a szóösszetételi tagokat is kötőjellel kapcsoljuk (DNS-t, DNS-vizsgálat). Ha a kötőjellel írt összetételekhez társul újabb összetételi tag, azt megint kötőjellel kapcsoljuk (sejt-DNS-vizsgálat, DNS-vizsgálat-kérés). Az a-ra, e-re, o-ra és ö-re végződő tulajdonnévi betűszók toldalékolásában a kiejtésszerinti nyúlást nem jelöljük (MTA-nak [nem MTÁ-nak], ELTE-re [nem ELTÉ-re]). Két vagy több betűszót szintén kötőjellel kapcsolunk egymáshoz, akkor is, ha önmagukban is kötőjelesek (BRCA-RNS, LSIL-ASC-US). Utótagokat az efféle szóösszetételekhez csak kötőjellel kapcsolhatunk (HPV18-DNS + vizsgálat – HPV18-DNS-vizsgálat).
A jelzőt, ha a betűszóra vagy a betűszó-összetételre vonatkozik, előre és különírjuk (emberi HPV, emberi HPV-fertőzés, emberi HPV-DNS). Ám, ha a jelző betűszó-összetétel valamelyik tagjával kapcsolatos, felbomlik a betűszó-összetétel, és az előtaggal összefüggő jelzőt előre, az utótagra vonatkozót az elé írjuk (p16-vizsgálat [a p16 egyféle fehérje] – hibás p16 vizsgálat [a p16 hibás] – p16 hibás vizsgálat [a vizsgálat hibás, nem a p16]).
A sorvégi betűszót csak akkor választhatjuk el, ha legalább két magánhangzója van; az elválasztás a szótagolás szerinti (EL-TE, DN-S), de jobb elkerülni. A toldalékot is akkor választhatjuk el, ha van benne magánhangzó (DNS / -ért, de: DNS / -t).
Szóösszevonások A szóösszevonások az összetett szavak vagy többszavas kapcsolatok tagjaiból, a tagok kezdőbetűinél nagyobb egységek összerakásával keletkeznek. Kerülhet a szóösszevonásba mindegyik tagból egy vagy több betű, de akár egy vagy két szó, esetleg rövidítések vonódhatnak össze. A szóösszevonásokba vont szóelemek tetszőlegesek, ám magánhangzó mindig van bennük. Kialakításuk nem szabályozott, legtöbbször tulajdonnevekből alakulnak.
A szóösszevonásokat is az összevonásnak megfelelően és nem a teljes szóalak szerint ejtjük, tehát épp úgy, mint a betűszókat, és eszerint toldalékoljuk, továbbá választjuk a határozott névelőt is. Ez az alapvető különbség a szóösszevonások/betűszavak és a rövidítések között. A szóösszevonásokat is szóközök és pont nélkül írjuk; pontot utánuk sem teszünk. A tulajdonnévi szóösszevonásokat nagy kezdőbetűvel (Könyvért [Könyvértékesítő Vállalat]) írjuk, a többit kicsivel – ez alapvető különbség a betűszókkal szemben. Ha már köznevesült a tulajdonnév, a szóösszevonás is kisbetűs (közért). A közszói szóösszevonások mind kisbetűsek (radar [radio detection and ranging], gyed [gyermekgondozási díj]). A toldalékot, ellentétben a betűszókkal, közvetlenül kapcsoljuk (gyeden [nem gyedon a gyermekgondozáson mintájára], Malévval (nem Malévtal – a Magyar Légiközlekedési Vállalattal mintájára). Melléknevesítő képző kapcsolásakor a tulajdonnévi szóösszevonások nagy kezdőbetűje kicsire változik (tárkis). Az a, e, o és ö végű szóösszevonásokban a tő végi nyúlást írásban is jelöljük (köfa [községfejlesztési adó], köfát). A tulajdonnévi szóösszevonásokhoz az összetételi vagy képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk (Malév-iroda), ha az ilyen kötőjeles alakhoz újabb utótag kapcsolódik, azt is kötőjellel csatoljuk (Malév-iroda-kiadás). A köznévi szóösszevonásokkal a szóösszetételi utótagokat azonban egybeírjuk (gyedkifizetés).
Eltérések a szokványos írásmódtól kivételesek, és leginkább a tulajdonnévi szóösszevonásoknál fordulnak elő: ezeket (hirdetés vagy más célból) teljesen nagybetűkkel írják (KRESZ [Közlekedésrendészeti Szabályok]); hozzájuk a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (KRESZ-ben, KRESZ-beli [az -i vagy -beli toldalékolás nem változtat a nagybetűkön). A szóösszevonások nagybetűs írás azonban nem szerencsés, jobb elkerülni. A szaknyelvekben gyakran betűszószerűek a szóösszevonások (l. lejjebb).
_______________________________________________________________________________________________________
BETŰSZÓK AZ ORVOSI NYELVBEN
A molekulák, a gének, a mikrobák stb., továbbá a velük kapcsolatos fogalmak többségének nevei sokszavasak, következésképpen kifejezésük betűszókkal előnyös, mert egyszerűsíti az írásmódot, és segíti a szövegértést. Ezek állandó fogalmak, így a betűszavas neveik megtanulása sem nehéz; és el is terjedtek a szakirodalomban. Lényeges, hogy az ilyen fogalmaknak a hazai irodalomban is a nemzetközileg elfogadott betűszavát használjuk, egységesen írjunk, egyébként átláthatatlan összevisszaság keletkezik (STD [sexually transmitted disease] és nem NÉTB [nemi érintkezéssel terjedő betegség]). Kivételt képeznek a köznyelvű jövevényszóvá vált magyar szakkifejezések: a DNS (dezoxiribonukleinsav) már közismert szakszó, ezért nem az angol (nemzetközi) változatát (deoxyribonucleic acid, DNA) mondjuk vagy írjuk.
Az orvosi szaknyelvben kivételesen egybetűs betűszó is előfordul; ezek lehetnek többjelentésűek is (R [recidiva], P [protein, patológiai]). Az egybetűs betűszók jóformán mindig társulnak tartozékelemekkel és/vagy más mozaikszavakkal, és kisbetűvel is írhatók; ha nagybetűs mozaikszóhoz csatolódnak, mindig kisbetűsek (pRB [RB = retinoblastoma]).
A szakszavak többsége közszói értelmezésű szaknyelvi szó és nem tulajdonnév; még az ún. orvosi csoportnevek (molekulák, mikrobák, betegségnevek stb.) sem azok. Ennek ellenére, hagyományosan nagybetűkkel írjuk a belőlük képzett betűszavakat. Az orvosi-biológiai betűszók nagybetűs írása helyénvaló, már csak a tartozékbetűk, a tartozékszámok és a tartozékmagyarázók egyszerű csatolása miatt is, továbbá a szövegkörnyezet is átláthatóbb. Helyesírásukban a tulajdonnévi betűszók szabályait követjük.
Nevek, fogalmak TNF (tumor necrosis factor), MHC (major histocompatibility complex), AFP (alfa-fetoprotein), IL (interleukin), HPV (human papilloma virus - kivételesen a magyar írásmód szerint is HPV [humán papillomavírus]), EKG (elektrokardiogram), MCSF (macrophage colony stimulating factor); az irodalomban, sőt szótárban is találkozhatunk M-CSF írásmóddal, de ez nyelvtanilag nem helyes, mert a betűszók egyes tagjait mindig egybeírjuk.
MEI (membrana elestica interna), AIS (adenocarcinoma in situ, CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia)
pRB (retinoblastoma-protein) – szabványos, nemzetközi betűszó, érdekessége, hogy az utótagot jelölő p (tartozékbetű) előre kerül. (Elterjedten írják a pRB-t pRb-nek. Ez is érthető, de a pRB mégis ajánlatosabb: az Rb ugyanis a rubidium jelszerű rövidítése.)
TNM (tumor, node, metastsis)
Kivételesen előfordulhat, hogy a szaknyelvi betűszók egyik betűje kisbetű (PhD [Philosophiae Doctor, Doctor of Philosophy]).
Betűszavak kapcsolódása szavakkal és egymással (betűszói összetételek)
TNM-beosztás, TNM-stádium, TNM-stádium-felosztás, TNM-felosztás és -stádium-besorolás, TNM-ajánlás, de: a TNM ajánlásával, R-besorolás, CIN-kezelés
DNS-minta, vírus-DNS, vírus-DNS-minta, sejt-mRNS-molekula, DNS-vizsgálat és DNS-vizsgálat-kérés, sejt-DNS-vizsgálat-kérés (ebben a példában már három kötőjel található, ami ugyan nyelvtanilag szabályos, de nem tetszetős; használjunk inkább szerkezetes megoldást: kérjük a sejt-DNS vizsgálatát).
HPV-DNS, HPV16-DNS, pN1(mi)-esetek, LSIL-kenet, ASC-US-sejt, tbc-oltás; HPV18-DNS + vizsgálat → HPV18-DNS-vizsgálat, LSIL-ASC-US-kenet).
Toldalékok • ragok DNS-sel (nem DNS-val – a dezoxiribonukleinsavval mintájára), DNS-t, AFP-vel (nem AFP-nel – az alfa-fetoproteinnel mintájára), TNM-et, az EKG-ban, tbc-t
• képzők RNS-es (RNS-t tartalmazó), TNM-beli (tumor, node, metastasisbeli),
• képzőszerű utótagok DNS-féle, RNS-fajta, AFP-féle, DNS-vizsgálat-féle; AFP-molekula-fajta
Névelő az RNS-be (nem a RNS-ba – a ribonukleinsavba mintájára)
Jelzős szerkezetek Értelemszerűen a jelző vonatkozhat az egész betűszó-összetételre, illetőleg azok elő- és utótagjára is.
• DNS-minta, hibás DNS-minta (a jelző az egész szerkezetre [DNS-minta] vonatkozik, a DNS-minta hibás és nem a DNS).
• hibás DNS minta ( a jelző az alaptagra [DNS] vonatkozik; a DNS károsodott (hibás) és nem a minta); emberi DNS minta (a DNS származik az embertől). Betűszavaknál nem alkalmazható a második mozgószabály, nem írhatom: hibás-DNS-minta.
• DNS-vizsgálatokkal, DNS molekuláris vizsgálatokkal (a jelző az utótagra [vizsgálatokkal] vonatkozik); p53-faktor, p53 átíródási faktor (a p53-faktorok egyik formája).
Közbeékelődés A közbeékelődések is felbontják a betűszó-összetételeket (5HT4- [serotonin] agonista), jóllehet ezek írása szerencsésebb a közbeékelődések elkerülésével (5HT4-agonista [serotoninagonista]).
Nagyon ritkán – hasonlóan a köznyelvi betűszóhoz – az élettani szaknyelvek betűszavai is közszóvá válhatnak, és írhatók a kiejtésük szerint (tbc – tébécé; LASER – lézer); toldalékaikat és utótagjaikat is közvetlenül csatoljuk (tébécét, tébécészakorvos, radarállomás).
SZÓÖSSZEVONÁSOK AZ ORVOSI NYELVBEN
A szóösszevonások az orvosi, biológiai nyelvben szokatlanok, leginkább még a molekulák neveiben lelhetők fel. Az orvosi szakkifejezésekből kialakult szóösszevonások betűszószerűek: többnyire nagybetűkből állnak vagy nagybetűket is tartalmaznak; ezek is tükrözik a nemzetközileg megállapított írásmódot. Tulajdonképpen szaknyelvi betűszóknak foghatók fel, hiszen azoktól csupán képződésükben térnek el; megkülönbözetésük nem is mindig könnyű (INF [interferon – az INF csak egy betűvel tartalmaz többet, mintha betűszó eredetű lenne: IN - interferon], kiejtése: i-en-ef; MoAt [monoklonális antitest], kiejtése: moat). Kivételek vannak: főleg a köznyelvi jövevényszóvá vált szóösszevonásokat írjuk kisbetűvel (radar, gyes).
A nagybetűs vagy nagy betűket is tartalmazó szóösszevonásokhoz a toldalékokat és a szóösszetételi tagokat (szóösszevonás-összetétel) is a betűszóknak megfelelően kapcsoljuk, vagyis kötőjellel (INF-fel kezelték [nem INF-nal – az interferonnal mintájára], INF-es; MoAt-ot termel [nem MoAt-et – a monoklonális antitestet mintájára], MoAt-tal). Betűszószerű szóösszevonás-összetétel (INF-vizsgálat, MoAt-képződés); A kisbetűvel írtakhoz a toldalékot és az utótagot is közvetlenül kapcsoljuk (radart, radarkészülék [nem betűszószerű szóösszevonás]).
Megjegyzés: A kétféle mozaikszó elkülönítése nem mindig egyszerű, valójában nem is sarkalatos, hiszen az orvosi nyelvben az írásmódjuk, toldalékolásuk stb. többé-kevésbé egyforma. Ha valamelyik mozaikszó nagybetűkből áll, vagy benne – a tulajdonnévi nagy kezdőbetűtől eltekintve – nagybetűk is előfordulnak, betűszószerűnek tekinthetjük, és akként is toldalékoljuk, utótagozzuk. A csupa kisbetűkből felépülő szaknyelvi mozaikszavaknál különbséget kell tennünk a szóösszevonások és a betűszók között, mert az előbbiekhez a toldalékot és az elő- utótagokat is közvetlenül (trafót [transzfúziót], trafóadás), az utóbbiakhoz pedig kötőjellel kapcsoljuk (tbc-ben, tbc-vizsgálat).
█ RÖVIDÍTÉSEK
A rövidítések a közszavak, a szakszavak, a tulajdonnevek és a szószerkezetek olyan rövidített formái, amelyek többé-kevésbé emlékeztetnek a rövidített szavak teljes formájára. A rövidítéseket a beszélt nyelvben a rövidített szó/szószerkezet teljes alakja szerint, és nem betűejtéssel mondunk. Ekként a rövidítések többnyire csak az írásban fordulnak elő. Két formájuk ismert: a valódi rövidítések és a jelszerű rövidítések.
_____________________________________________________________________________________________
|