A MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMŰ EGYETEMI TANTÁRGY VIZSGATÉTELEI

21. A 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása

 

Az összetett szavak legkevesebb két szóösszetételi tagból (elő- és utótag) állnak. A szóösszetételi tagok mellé- ás alárendelő viszonyban lehetnek egymással. A mellérendelő szóösszetételeknek különösebb orvosi nyelvi vonatkozásai nincsenek, ezeket szokásosan kötőjellel társítjuk (réges-rég, már-már). Az alárendelő szóösszetételeknél azonban már szaknyelvi megfontolások is érvényesülnek.

 

A hosszú alárendelt összetett szavakat kötőjellel tagoljuk a könnyebb olvashatóság és megértés érdekében. Az alárendelő szóösszetételek egybe- vagy kötőjeles írását a szótagszám és a szóösszetételi tagok száma szabályozza az ún. 6 : 3-as szabály szerint, amelyet általában szótagszámlálási szabálynak neveznek, jóllehet a szótagszámlálás csak egyik része a szabálynak. 

 

█ A 6 : 3-AS SZABÁLY

 

A két egyszerű közszóból/szakszóból alakult összetételeket egybeírjuk, akárhány szótagból is állnak (vérvétel [két szóösszetételi tag – vér + vétel és három szótag], értelmezésváltozás [két szóösszetételi tag – értelmezés + változás és hét szótag]).

 

A három vagy több szóösszetételi tagból álló, ún. többszörös összetett szavakat, ha

 

• a szótagok száma az összetett szó alapformájában (rag és jel és és az -i képző nélküli alakjában) hat vagy kevesebb, egybeírjuk (vastagbélgyulladás [három szóösszetételi tag – vastag + bél + gyulladás és hat szótag]),

 

• de ha hatnál több, kötőjellel társíthatjuk a két főösszetételi tag határán (petefészek-gyulladás [három szóösszetételi tag – pete + fészek + gyulladás és hét szótag]).

 

A szabály hatos száma tehát a szótagok, a hármas pedig a szóösszetételi tagok számát jelöli. 

 

kivételes írásmód

 

• Ha az összetételi előtag hosszú mássalhangzóval végződik, és az utótag ugyanezzel a mássalhangzóval kezdődik, a három azonos mássalhangzó közé kötőjelet kell tenni, mivel az összetételi határon egyszerűsíteni nem szabad (hossz-számítás, plakk-képződés, eszpressz-szerű).

 

• Ha az egyébként egybeírandó szavak előtagja néma betűre vagy a magyarban szokatlan betűcsoportra végződik, szintén kötőjelezünk (curettage-végzés, plaque-képződés).  

 

• Ugyancsak kötőjelezzük az olyan szóösszetételi tagokat, amelyek kötőjelet tartalmazó taggal társulnak (A-hepatitis-fertőzés, e-levél-cím); továbbá a tagoló kötőjeles összetételek újabb szóösszetételi tagjait az első mozgószabály szerint (anyagcsere-vizsgálatanyagcserevizsgálat-kérés).

 

█ A SZÓÖSSZETÉTELI TAGOK SZÁMLÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

 

A szóösszetételi tagok számának megállapítása rendszerint értelemszerű, legalább is a gyakorlatban – elméleti megfontolásokból ugyan adódhatnak bizonytalanságok, ám ezeknek a napi szóhasználatban nincs jelentőségük. Nehézséget az összetett szóban lévő igekötő, idegen szó vagy a képzőszerű utótag írása okozhat.    

 

igekötők

 

Az igekötők közül, gyakorlati megfontolásból, csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön szóösszetételi tagnak, az egy szótagúakat nem.

 

vérvisszaadás (három szóösszetételi tag, mert a vissza- igekötő két szótagú, ezért külön szóösszetételi tagnak számoljuk, de a szótagszám csak öt, tehát a szót egybeírjuk);

 

vérleadás (ebben a példában már azért is egyértelmű az egybeírás, mert ez csak kéttagú összetétel, hiszen a le- igekötő egy szótagú, tehát nem külön szóösszetételi tag);

 

májlebenyduzzadás (három szóösszetételi tag [máj + lebeny + duzzadás], hat szótag), májlebeny-megduzzadás (három szóösszetételi elem [máj + lebeny + megduzzadás], hét szótag), a példában a meg- igekötő a szóösszetételi tagok számát nem, de a szótagokét megváltoztatja, ezért kapcsoljuk kötőjellel;

 

vizelettartás, vizeletmegtartás, vizelet-visszatartás (az alapszó a vizelettartás két összetételi tagból és öt szótagból áll; a vizeletmegtartás egytagú igekötőt tartalmaz, így két összetételi eleműnek számít, s hat szótagból épül fel, a vizelet-visszatartás már két szótagú igekötővel rendelkező [vissza-] szó, így a vizelet-visszatartás már három szóösszetételi tagból és hét szótagból áll, tehát kötőjellel írjuk)

 

folyadék-visszatartásban (a vissza- igekötő két szótagú, ekképp a szó három összetételi tagból épül fel, s mivel hét szótagot tartalmaz, kötőjellel kapcsoljuk – a -ban rag nem számít bele a szótagszámba)

 

hashártyakinövés, hashártya-összenövés (ebben a példában az igekötők csak a szótagszám szempontjából érdekesek, hiszen a szó eleve háromtagú [has + hártya + kinövés]). A hashártyakinövés hat, a hashártya-összenövés hét szótagú, ez utóbbit ezért kötőjelezzük.

 

idegen szavak

 

Az önálló jelentésű egyszerű idegen szavakat szóösszetételi tagnak számoljuk: 

 

coronariathrombosis (két szóösszetételi tag: a coronaria és a thrombosis is önálló idegen szó, ezért a nyolc szótag ellenére egybeírjuk);

 

pacemakerbeültetés (a pacemaker a forrásnyelvben [angol] kéttagú összetett szó, de a magyarban egyik tagja sem önálló szótári tétel, így egy szóösszetételi tagnak számoljuk; a pacemakerbeültetés tehát kéttagú összetétel, ezért írjuk ezt is egybe a nyolc szótag ellenére); de: pacemaker-visszaültetés (a vissza- két szótagú igekötő miatt a pacemaker-visszaültetés már három szóösszetételi tagból áll, ezért kötőjelezni kell).

 

Az önállótlan jelentésű (nincs saját jelentése) idegen szavak csak akkor tekintjük szóösszetételi tagnak, ha önálló jelentésű szóval társulnak

 

Önállótlan elő- és önálló utótag

 

myospasmus (a myo előtagnak nincs önálló jelentése [szóösszetételben az izomra utal] – a spasmus jelentése görcs [izomgörcs]; a myospasmus két szóösszetételi tag).

 

radioterápia (a radio- önállóan nem használt, a terápiának azonban van önálló jelentése; a belőlük keletkezett szóösszetétel kéttagú). Ha utótagot kap, az írásmód a 6 : 3-as szabály szerinti: radioterápia-tervezés (10 szótag, 3 szóösszetételi tag).    

 

carcinosarcoma/karcinoszarkóma (jóllehet nem önálló, a carcino/karcino- mégis szóösszetételi előtag, mert a sarcoma/szarkóma önállóan használt szó. A carcinosarcoma-kezelés / karcinoszarkóma-kezelés kötőjeles, többes összetétel és több mint hat szótag).

 

ortovegyület-vizsgálat (az orto- idegen, önállóan nem használt előtag; a vegyület szóval társulva szóösszetételi taggá válik, ezért az ortovegyület-vizsgálat [3 tag, 8 szótag] kötőjellel írandó).  

 

termoradio-terápia Ebben a szóban nem egy, hanem két önállótlan előtag kapcsolódik össze az önálló használatú utótaggal. Az új szabályzat szerint ez háromtagú összetétel, ezért kötőjelezzük (kilenc szótag). Újabb utótagot az első mozgószabály (oldal) szerint fűzzük hozzá (termoradioterápia-alkalmazás. Az efféle körülményes és hosszú összetételek helyett azonban szerencsésebb a szerkezetes megoldás: termoradio-terápia alkalmazása. Hasonlóan: myelofibroblast + vizsgálat – myelofibroblast-vizsgálat, de a myelofibroblast  vizsgálata írásforma a helyénvalóbb.

 

endometrium-adenocarcinoma Az endometriumcarcinoma kilenc szótagot tartalmaz, mégis egy szó, mert két tagja van. A példában az utótag bővül egy önállótlan jelentésű előtaggal (adeno = mirigy), így az endometrium-adenocarcinoma már háromtagú összetétel. Magyarul méhnyálkahártya-mirigyrák. 

 

 

Önálló elő- és önállótlan utótag

 

érzelemcentrikus, munkacentrikusság A -centrikus, -centrikusság önállótlan utótagok, de szóösszetételi tagnak számítanak, mert az előtagjuk önálló szótári tétel: érzelemcentrikusság-elemezés (háromtagú, 10 szótagú).